Jegyek a budapesti koncertre október 27-tõl kaphatóak a Ticket Express jegyirodában (1061 Bp. Andrássy út 18.) és az Eventim partnerirodákban.
Pink üzent is rajongóinak: „Nagyon várom, hogy újra turnézhassak. A Funhouse turné körül járnak a gondolataim. Már alig várom!
P!nk elõzõ turnéján is minden aréna megtelt Európa- és Nagy-Britannia szerte. Az “I’m Not Dead Tour” 56 arénakoncertet és 43 fesztivál fellépést tartalmazott.
A Funhouse turné dátumainak és helyszíneinek bejelentése egybeesik P!nk 5. stúdióalbumának megjelenésével. Az elõzõ, I’m Not Dead címû albumból 1,2 millió példányt adtak el Angliában.
P!nk 2000-ben debütált. Azóta elismert lett, mint tehetséges énekes és dalszerzõ, és a Pennsylvaniaiak vele született kreativitása és kockázatvállalása vezette õt a sztárságig. P!nk a mai napig 22 millió lemezt adott el világszerte
Alicia Moore 1979. szeptember 8-án a pennsylvaniai Doylestownban született. Egyetlen fehér kislányként szerepelt egy fekete gospelkórusban, énekelt punkegyüttesekben, majd 16 évesen egy tehetségkutató versenyen fedezték fel tudását. Hamarosan lemezszerzõdést kötött vele a LaFace Records, mely BabyFace és L. A. Reid R&B kiadója.
Becenevét onnan kapta, hogy gyermekkorában nagyon gyakran elpirult, s így a társai „Pink”-nek nevezték el. Azóta Alicia ebbõl már megalkotta a saját védjegyét – fõleg azóta, amióta barátnõivel, Christina Aguilerával, Lil’ Kimmel és Myaval elõadták a „Lady Marmalade” címû egykori sláger feldolgozását a Moulin Rouge fõcímdalaként.
Debütáló lemezén, a „Can’t Take Me Home”-on, mely az Egyesült Államokban kétszeres platinaalbum lett, két olyan dal is helyet kapott, melyek aztán megjárták a slágerlisták élmezõnyét.
2002-ben a 22 éves hölgy stílusváltással jelentkezett, mivel vadonatúj lemezén a „Missundaztood”-on minden olyan zenei irányzatot egyesített, melyek akkori kedvencei közé tartoztak. Így a korong igen széles stílusskálán mozog: a 14 felvétel között találunk rockos, country-s és soulos felvételeket is, meg még sok minden mást… Rögtön az elsõ dal, a groove-os, rockos „Get The Party Started” – amit kislemezre is kimásoltak – elõvetíti, mire készüljünk fel az albumnál, s alátámasztja, hogy Pinket nyugodtan sorolhatjuk az új dívák közé. A „Get The Party Started” az egyik azon nyolc felvétel közül, melyeket Alicia legjobb barátnõje, Linda Perry (4 Non Blondes) írt.
Pink már tinédzserként énekelte a 4 Non Blondes slágereit az ún. Open Mike Nights-ok alkalmával szülõvárosának kis klubjaiban. „Ugyanazt a kalapot hordtam, mint Linda, és hasonló csizmákat, mint õ. Hangzásban is igyekeztem utánozni” – emlékszik vissza az énekesnõ. 2001 elején aztán felfedezte a telefonkönyvben Linda elérhetõségét. „Felhívtam, s egy 15 perces üzenetet hagytam a rögzítõjén megfenyegetve, hogy terrorizálni fogom, ha nem hív vissza” – meséli Pink az elsõ közeledési kísérletét. Linda nem váratott magára sokáig: „Hé, te teljesen meg vagy õrülve. Gyere el!” – mondta neki. Azóta a legjobb barátságban vannak. Ez az egész egy nagyon kreatív kapcsolat nagyszerû végeredményekkel. Olyan sikereket, mint a „Get The Party Started”, szinte percek alatt összehoztak. A két lady hónapokon keresztül szinte el sem szakadt egymástól, dalokat írtak, filozofáltak és tetováltatták magukat.
A „Missundaztood” elkészítéséhez Pink más slágergyárosokkal is szövetkezett: Scott Storch (The Roots, Dr. Dre), Dallas Austin (TLC, Madonna) és Damon Elliott (Bone Thugs ’N Harmony) tevékenyen segítettek a feltörekvõ sztár albumának munkálataiban.
Amikor a „Don’t Let Me Get Me” címû felvételében az L. A. Reid és Britney Spears közötti titkos üzletet teszi nevetségessé, akkor nem a sértõdöttséget kell keresni Pinkben, hanem a büszkeséget és a magabiztosságot, amely mutatja a második nagylemezének fejlõdését.
Hogy a kisasszonynak nagy szerencséje van, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a „Misery” címû száma, melyben az Aerosmith énekesével, Steven Tylerrel énekel duettet. Hab a tortán, hogy Richie Sambora, a Bon Jovi világhírû gitárosa ragaszkodott ahhoz, hogy ehhez a dalhoz õ játszhassa fel a gitárhangokat.
A „Can’t Take Me Home” ellentételezéseképpen Pink a „Missundaztood”-on sokkal többet mutat be magából és az életébõl. A „Family Portrait” és a „My Vietnam” címû dalok teljesen egyértelmûen életrajzi elemeket tartalmaznak. Ezek olyan pillanatok a múltjából, melyek a jövõjét is meghatározzák, meghatározták: „A szüleim állandóan veszekedtek. Ez volt az életem folyamatos sötét árnyéka. Magamat hibáztattam emiatt, szóval ezzel az érzéssel nõttem fel” – mondja Pink. Az õ esetében mindez egyfajta ellenállásban nyilvánult meg a világ felé. A lány egy skateboardos punk lett, kerülte az iskolát, ehelyett a Pizza Hutnál, a McDonald’s-nál, a Wendy’s-nél és különbözõ benzinkutaknál dolgozott. Sosem tartott sokáig, amíg valami okot találtak, hogy kirúghassák. „Ha már tiniként Janis Joplint, Hendrixet és Nirvanát hallgatsz, akkor nem tudsz a parancsoknak engedelmeskedni.”
Az édesapja, egy vietnámi veterán, lassan a példaképévé vált a kislánynak. Az õ segítségével tért vissza késõbb Pink a normál élet keretei közé. Támogatást is kapott tõle egy ideig, majd aztán lassan kivonult az apa az életébõl.
„A legjobb, ami az elmúlt években történt velem, az az, amikor egy 45 éves asszony és a lánya autogramot kértek tõlem, s a furcsaság az volt, hogy nem a fiatalnak kellett. Nem fantasztikus ez valahol?”
A többszörös platinaalbummal büszkélkedõ, Grammy-díjas Pink negyedik nagylemeze 2006. április 3-án jelent meg „I’m Not Dead” címmel, és minden megtalálható rajta, amire csak szükség van ehhez a hivatáshoz: stílusbeli megújulás, meglepõen erõs vokál, kitûnõ dalok és egy nagyon személyes kis füzet arról, hogy az énekesnõ hol járt eddig és merre tart. Pink csúcsformában van: brutálisan õszinte és érzelmesen dallamos. Az album megvillantja funk-oldalát, ugyanakkor rock and rollosabb, mint valaha, ami tagadhatatlan bizonyítéka annak, hogy az énekesnõ a blues és a rock világában is otthon érzi magát.
Az “I’m Not Dead” egyben Pink eddigi legõszintébb lemeze. Akár a szakításról, gyermekkorról, kudarcra ítélt szerelemrõl, hamis barátokról vagy a sztárocskák világáról legyen szó, Pink szókimondóan, nyíltan vallja meg érzéseit.
Az I’m Not Dead albummal és turnéval fergeteges visszatérést produkáló Pink egy percre sem állt le és újabb fantasztikus albumot készített Funhouse címmel. Már a nagylemezt felvezetõ So What címû kislemez- és klipdal tökéletesen mutatja, hogy Pink még mindig csúcsformában van, ahogy arról a 2006-os Kapcsolat koncerten is meggyõzõdhetett a magyar közönség.
P!nk új, So What címû dala #1 helyezést ért az amerikai Billboard Hot 100-as kislemez listán.
Az október 28-án megjelenõ ötödik stúdióalbum elsõ kislemezdalát Max Martinnal írta közösen az énekesnõ, akivel olyan slágereket készítettek már, mint a Who Knew vagy a U+ Ur Hand.