Persze a sokféle zene is nagyon fontos, végül is errõl szól ez a fesztivál. Így ezen az estén a dallamosabb zene rajongói a Malátabárban Ocho Machótól kaptak „fantastico” latin-reagge-t, a zúzósabb rock rajongói Nagy Feró „apó” Beatrichéjére rázhattak a Pepsi színpad elõtt.
A Nagyszínpad frenetikus pontossággal „végrehajtott” scooteri oratóriumát követõ Europe azonban már egy kicsit unalmasnak tûnt. Mintha érezte is volna frontemberük a „leült” hangulatot, egyre többet és hosszabban próbált a közönséggel kommunikálni, de belátta, hogy mégsem angol nyelvterületen van, így megmaradt a publikum énekeltetésénél, és annál a pár magyar szónál, amit gondosan betanítottak neki. Néhány virtuózan eljátszott dob- és gitárszóló kicsit ugyan színesítette a feladatát letudó Europe koncertjét, ahol sokan kedélyes beszélgetéssel múlatták az idõt, köszönhetõen a korrektül belõtt hangerõnek. A záró Final Countdown után azonban többen a sodrósabb bulihelyszínek felé vették az irányt.