„Kéz közelbe hozzuk az evolúció, az élõvilág fejlõdése során már régen kipusztult, eltûnt élõlények megkövesedett maradványait” – mondja Varga András muzeológus, a kiállítás rendezõje.
A mostani tárlat az eddigi legjelentõsebb kiállítás a Dél-Alföldön, mely az õslények világát tárja a nagyközönség elé. Már közvetlenül a bejáratnál érdekes látványban lehet részük a látogatóknak. Két nagyméretû, hatvan centiméter átmérõjû csigaházas polip, vagyis ammonitesz várja az elmúlt évmilliók élõlényeire kíváncsiakat. Az ammoniteszek a kihalt tengeri állatok egy csoportja. Nevüket idõsebb Plinius ókori tudóstól kapták, aki az egyiptomi istenrõl, Ammonról nevezte el a csigaházas polipokat.
A különbözõ földtörténeti korok megkövesedett, átkristályosodott tanúiként a tárlat palettáján megtalálható a csigák, a kagylók és a fejlábúak számos képviselõje is. A fejlábúak a puhatestûek legfejlettebb csoportja, egyik jellegzetességük, hogy ma élõ leszármazottaik méregmiriggyel is rendelkeznek.
A nagyközönség számára a kiállítás leglátványosabb részét a több tízezer éves mamut, barlangi medve és õsbölény fogak, csontok jelenhetik. Ezek a darabok annak köszönhetõen maradtak fenn mindezidáig, mert hosszú évezredeken át levegõtõl elzárt területeken lehettek, például homokos talaj mélyén, s így nem tudtak oxidálódni, rothadni. Manapság az õskövület gyûjtemények leginkább folyókotrások idején elõkerült példányokkal gazdagodhatnak, de a Bakonyban meddõhányók, külszíni kõbányák környékén barangoló turisták is bukkanhatnak õslény maradványdarabokra.
A „Kõbe zárt titok” címû tárlaton kiállított kollekció a Móra Ferenc Múzeum tulajdona. Három évvel ezelõtt közel négyezer példánnyal gyarapodott a megyei múzeum gyûjteménye. A közintézmény természetrajzosai rendszerezték az új szerzeményeket és most – kiegészítve a régebben a múzeumba került darabokkal – készen állnak arra, hogy minden érdeklõdõnek megmutassák a páratlan gyûjteményt.