Koncepcionális, formai és tartalmi újítások sorát hozza az idei Sziget augusztus 5-12. között. Megalakul a Sziget Fesztiválköztársaság, tovább szépül a rendezvény és új programelemek is gazdagítják a felhozatalt.
Nagyjából 20 éve történt. Egy híres magyar zeneszerzõrõl elnevezett utcában (Erkel Ferenc), egy híres magyar költõ egykori lakásában (Arany János), egy ismert magyar dalszerzõ, énekes, költõ (Müller Péter Sziámi) megfogalmazott néhány szlogent egy akkor körvonalazódó rendezvénnyel kapcsolatban.
„De az önfeledt nyaralás mellett másmilyen szabadságélményt is akartunk nyújtani az akkori fiataloknak, ez pedig a választás szabadsága” – folytatja a Sziget-alapító. „Egy olyan közösségi helyet terveztünk, ahol, megtalálható minden, ami szemnek és fülnek ingere és persze szájnak és testnek, hiszen azt terveztük, hogy ez az egy hét együttlét egy felejthetetlen élményt nyújt majd az érkezõknek minden téren egyaránt. Azt mondtuk, hogy a Sziget nem csak egy fizikai értelmében önálló földdarab, hanem a kivonulásunk szimbóluma. Egy önálló szigetország, egy városállam, a „Szabadság Szigete”, ami egy hétre kinõ a semmibõl és aztán újra eltûnik a föld színérõl.” Idõközben generációk nõttek fel, s azóta több mint 6 millióan tapasztalhatták meg személyesen, hogy ha valaki átlépi a Sziget határait, akkor valóban olyan, mintha egy önálló országba érkezne. A külvilághoz képest valami egészen más, egy sokkal szerethetõbb és élhetõbb világ fogadja a látogatót. Létrejött tehát a Sziget, ami tényleg egy önálló földrész, egy K-hídon túli világ, ahová belépve magunk mögött hagyjuk a hétköznapok nyûgeit és belevetjük magunkat egy vibráló élményhömpölybe.
„Sok minden megváltozott az elmúlt 20 évben, nyilván mi is” – mondja Gerendai, hozzátéve, hogy eközben az egykori ideából kinõtt egy, az európai piacon is jelentõs rendezvényszervezõ cég, amely tele van álmodozó, lelkes, ám idõközben profivá vált fiatalokkal, és bár az alapító atyák közben középkorú „üzletemberekké” lettek, még mindig hisznek abban, hogy a rendezvényeik sikere elsõsorban azon múlik, hogy az eredetileg megfogalmazott értékek a mai napig érvényesek. „Ezért úgy döntöttünk, hogy újra elõvesszük a régi receptet és álmodozunk, mégpedig egy „fesztiválköztársaságról” a „szabadság szigetérõl”, ami már ránézésre igazán elüt a valódi országoktól, vagy más rendezvényektõl, ahol különleges installációk, világítások, szobrok és számtalan egyéb meglepetés, látványosság fogadja a látogatót” – avat be a részletekbe a fõszervezõ. „Egy olyan képzeletbeli országot alkotunk, ahol mindenki otthon érezheti magát, ahol „mindent szabad és semmit se muszáj”, ahol a sokszínû, nemzetközi forgatagban mindenki megtalálhatja a számára kedves programokat.”
A 2013-as Sziget új koncepciója tehát tulajdonképpen egy létezõ tény újrafogalmazása: ezennel „hivatalosan” is magalakul a Sziget Fesztiválköztársaság, amire eddig is úgy gondoltunk, mint egy ideiglenes városállamra saját szabályokkal, sajátos kultúrával, önálló fizetõeszközzel, egy fizikailag is elkülönülõ szigeten, egy világváros közepén, de most határozottabb megfogalmazásban…, címerrel, zászlóval. Gerendai kiemelte, hogy a Fesztiválköztársaság „mûködési modellje” az anarchoszindikalista bázisdemokrácián alapszik, egy vezetõ nélküli demokratikus mûködési forma, ahol a társadalom minden tagja, legyen õslakos vagy bevándorló, ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.