Az 1980-ban megjelent LOKSI címû albumukról például a korabeli kritika így írt: „a magyar popzene történetének legnagyszerûbb, legszorongatóbb, legsokoldalúbb, legigényesebb, legbölcsebb vállalkozása.” A nemzetközi zenei élet figyelmét már megalakulásuk évében, a tokiói Yamaha fesztiválon kivívták, majd számos európai fesztiválon és tengerentúli turnén is bemutatkoztak, nagy sikerrel. Felléptek a ZZ Top, Joe Cocker, a Beach Boys a Nazareth, Rod Steward és számos nemzetközi sztár társaságában. Az Egyesült Államokban százezres rockfesztiválokra kaptak meghívást.
Az LGT-nek Japánban, Hollandiában, az NDK-ban, az USA-ban, Lengyelországban, a Szovjetunióban, Spanyolországban, Argentinában és Angliában jelentek meg lemezei – hivatalos és bootleg egyaránt.
Meghódították a színházszeretõ közönséget is: a zenekar közremûködésével elõadott Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról címû musical minden idõk legnagyobb sikerû magyar rockmusicalje.
1985-ben bejelentették, hogy „végtelen idõre felfüggesztik magukat, de nem oszlanak fel”. 1992-ben emlékezetes koncerteket adtak a Nyugati pályaudvaron, majd 2002-ben, a Hajógyári Szigeten rendezett LGT-fesztiválon láthatta õket utoljára színpadon együtt a nagyérdemû.
„Keletrõl jön a legújabb rockszenzáció, nem nyugatról: Locomotiv GT. Jegyezzék meg ezt a nevet, mert sokat hallanak még errõl az együttesrõl.” - írta 1971. augusztusában a New Musical Express. Most, 36 évvel késõbb, a Sziget hazai és nemzetközi közönsége kaphat ízelítõt az elmúlt, több mint három évtized LGT-termésébõl. És, hogy ezután is színpadra lépnek-e valaha – azt az LGT-nél sosem lehet tudni. Az azonban biztos, hogy a Szigeten nagyot dübörög majd a zenevonat.