2024.04.20. - Tivadar

A halott lány - Egy élet vége, hét másik kezdete

A sikeres író és rendezõ Karen Moncrieff (Blue Car) új filmje elsõre olyan, egymásnak idegen emberek történeteinek szimfóniájának tûnik, kiknek sorsa egy fiatal nõ meggyilkolása körül fut össze.
“Az Idegen” (Toni Collette) egy nõ, aki a hullára lel. A nyilvánosság a haláleset irántott mutatott érdeklõdését kihasználva próbál goromba anyjának ( Piper Laurie) szorításából szabadulni, furcsa szövetséget kötve a titokzatos Rudy-val (Giovanni Ribsi).

“A Nõvér” (Rose Byrne) egy törvényszéki orvosnak készülõ végzõs egyetemista, ki egyrészt – akárcsak anyja (Mary Steenburgen) – még reménykedik, hogy elrabolt testvére egyszer elõkerül, másrészt viszont próbálja magát túltenni testvére eltûnésén. Mikor megvizsgálja a hullát, biztos benne hogy nõvére az és így talán végre sikerül megszabadulnia a lelki tehertõl.

“A Feleség” (Mary Beth Hurt) – zaklatott házassága fogságában élve - kénytelen szembenézni a megdöbbentõ igazsággal, hogy férjének (Nick Searcy) köze van lány meggyilkolásához. El kell gondolkodnia férjérõl – és saját magáról.

“Az Anya” (Marcia Gay Harden) kutatni kezd lánya életének részletei után és olyan dolgokra bukkan, melyek örökre megváltoztatják életét. A nyomozásban segít neki egy másik zûrös életû fiatal nõ – egy prostituált (Kerry Washington), aki az eltûnt lánnyal élt.

“A halott lány” (Brittany Murphy) olyan, akár egy ciklon: szeszélyes, (ön)pusztító. Hangulatingadozásai olykor irányíthatatlan dührohamokba csapnak át. Másik énje ártatlan és gyermeki. Arról álmodik, hogy egy új, jobb életet kezd és jó anyja lesz kislányának.

A filmben szereplõ karaktereket nem csak a brutális gyilkosság, hanem nehéz sorsuk is összeköti. A történet a szereplõk lelki küzdelmeit vizsgálja: valyon beletörõdnek sorsukba vagy úrrá lesznek rajta?

“Már régóta próbáltam megérteni az állandó, társadalmunkban fellelhetõ nõkkel és lányokkal szembeni erõszak okát és ennek az erõszaknak a mélyreható és életünket megváltoztató hatását. A hírekben állandóan nemi erõszakról, kínzásokról, emberrablásokról, csonkításokról és gyilkosságokról lehet hallani – és a legtöbb esetben magukról a nõi áldozatokról alig beszélnek. Általában tehetetlennek érzem magam - úgy érzem úgy a legjobb, ha megpróbálok nem belegondolni.

Az, hogy erõszakkal, annak következményeivel és állandó veszélyével élünk, mindannyiunkon sebeket ejt és érzéketlenné tesz minket. Az érzéketlenség és elszigeteltség, amiben sokan éljük mindennapjainkat, csak rosszabb lesz minden alkalommal, mikor emberek egyszerû megnevezésekké - mint “a halott lány”, “egy sorozatgyilkos felesége” vagy “egy eltûnt lány testvére” - csökkennek.

Nem tudom, hogy sikerült e egyértelmû választ adnom a kérdésemre, de már nem érzem magam annyira tehetetlennek. Remélem, hogy ha az emberek megnézik A halott lány-t tudatosul bennük, valyon mi rejtõzik egy címke – idegen, testvér, feleség, anya, halott lány – mögött és talán átérzik majd az együttérzés és emberiesség fontosságát. Vagy esetleg valaki - akit én nem ismerek, de hozzám hasonlóan igyekszik megérteni eröszakos világunkat – azzal az érzéssel jön ki a moziból, hogy nem kell többé nem gondolnia rá.”