Nagyon szeretném, ha Mansfeld Péter rövidre szabott élete, a bemutató után már nem csak számomra lenne a barátság, a hûség, a kitartás, és az erõ példázata.” - Szilágyi Andor, a film rendezõje
A történet:
1958. A tizenhét éves Mansfeld Péter /Fancsikai Péter/ a forradalom Széna-téri emlékeitõl „megfertõzõdve” a felkelés újraélesztésérõl és bebörtönzött sógora kiszabadításáról ábrándozik. Barátaival és a nála idõsebb Blaski Józseffel elkövetett gyerekes csínyeik, kamaszos balhékkal és apró köztörvényes bûnökkel keverednek.
Sorsuk akkor pecsételõdik meg, amikor elrabolnak egy õrségben álló rendõrtörzsõrmestert (Seress Zoltán). A fiúk vizsgálati fogságba kerülnek.
Mansfeld Péter, hogy mentse a már életkora szerint súlyosan büntethetõ Blaskit és a többieket, a kihallgatások során mindent magára vállal. Kihallgatóinak, Fenyõ fõhadnagynak (Nagy Ervin) és Szautner hadnagynak (Dimény Áron) minden alkalommal szembesülniük kell a börtönben megkínzott Mansfeldbõl áradó elszántsággal és erõvel.
A kezdetben szimpla kis huligánként kezelt fiú ügye, Bánkuti ezredes „magasabb szempontokat” közvetítõ telefonjai következtében, egy társadalomra veszélyes ellenforradalmár ügyévé alakul át. Fenyõ fõhadnagy kételkedése a fiú ilyen fokú bûnösségében felettese, Bárányos ezredes (Eperjes Károly) szemében az államrend iránti elbizonytalanodás jele.
A háromgyerekes anya, a fodrászként dolgozó Mansfeldné (Maia Morgenstern) a kornak megfelelõen kilincsel „protekció” után. Kétségbeesett küzdelme azonban egyre kilátástalanabb. Egyedül a fiú kijelölt ügyvédje, dr. Gárgyán (Blaskó Péter) próbál neki segíteni.
Mansfeld Péter közben a lehetõséget kihasználva, egy helyszínelés alkalmával megszökik. Az út azonban, amit számára kijelölt a sors, nem itt ér véget...
A filmhez jó szórakozást kíván a bulizunk.com!