2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Csillogó, fekete lemezeken - 100 éves a magyar hanglemezgyártás és -forgalmazás

Csillogó, fekete lemezeken - 100 éves a magyar hanglemezgyártás és -forgalmazás
Csillogó fekete lemezeken - 100 éves a magyar hanglemezgyártás és -forgalmazás címmel nyílik kiállítás a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban, amely 2009. február 8-ig látogatható. A tárlatot csütörtökön délután mutatták be és Bródy János ajánlásával nyitották meg a nagyközönség számára.

"Mint az analóg korszak, sõt e periódus alkonyának élõ szemtanúja nézem ezt az anyagot" - mondta Bródy János. Hozzátette: egy idõben a lemez fontosabb volt, mint a koncert, amely elsõsorban promóciós célt szolgált.
Ma érdekesebbnek látszik az élõ zene, hiszen manapság a hang terjesztéséhez nincs feltétlenül szükség a lemezre. A gyûjtõk, a kutatók számára persze mindig fontosak lesznek a korongok - vélte.

A több száz tárgy - címkék, borítók, könyvek, fotográfiák néhány hangfelvevõ és lejátszó berendezés - 85 százaléka két magángyûjteménybõl származik. Bajnai Klára és Marton Gyula ügyvéd kölcsönözte a tárlat egy részét.

Hivatásos gyûjtõ, a Magyar Jazzoktatási - és Kutatási Alapítvány vezetõje, Simon Géza Gábor a másik rész tulajdonosa, és tõle származik az ötlet, hogy emlékezzenek meg a centenáriumról.

1908-ban jelent meg a cégnyilvántartásban a hivatalosan, az összes vármegye által elsõnek, bejegyzett Elsõ Magyar Hanglemezgyár neve: "Cégtulajdonos: Pete Csongor hanglemezgyáros, gyárt gramophon-lemezeket és gépeket..." - idézte fel a kezdetet Simon Géza Gábor.

A cég hamarosan a Práter utca 53. szám alatt dolgozott, az Elsõ Magyar Hanglemezgyár épületében a hangfelvételtõl a központi gramofon- és gramofonlemez-készáruraktárig mindent egy helyen lehetett megtalálni.

Az Elsõ Magyar Hanglemezgyár teljesen egyedi repertoárra törekedett. Számos klasszikus zenei felvétel, katonazenekarok játéka, írók, tudósok prózai felvételei, sok néprajzi jellegû felvétel és vallási jellegû felvételek hosszú sora bizonyítja, hogy Pete Csongor valóban mindenki részére kívánt gramofonlemezt kiadni.

Mivel az úgynevezett rablónyomatok forgalmazásában nem vett részt, bukása szinte törvényszerû volt. A bécsi Phonographische Zeitschrift, a kor egyik legjelentõsebb gramofonszakmai lapja, így búcsúztatta 1910-ben : "Pete Csongor az egyetlen olyan magánember volt, aki sportként, saját szórakozásaként tartott fenn hangfelvevõ atelier-t és lemezgyárat, sportimádó volt, valahogy olyképpen, mint ahogyan a mágnások vagy fináncgrófok a lóistállójukat vagy aeroplánjukat tartják. […] A Pete Csongor által felvett elsõ lemezek ma már az imádók körében jelentõs értéket képviselnek."

Az elsõ világháború és a trianoni döntés a magyar gramofonlemez-ipar helyzetét is szinte teljesen ellehetetlenítette. A His Master's Voice márka csehszlovákiai gyára szerencsére jelentõs mennyiségû Bartók-, Kodály-, Lajtha-hangfelvételt készített, amelyekhez kiváló elõadók egész sora, így Basilides Mária, Dohnányi Ernõ , Hubay Jenõ csatlakozott.

Az új Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV) az ötvenes években készítette hangfelvételeit. Az MHV-lemezek késõbb Qualiton márkanévvel futottak, majd a Hungaroton lett a nemzetközileg rendkívül elismert lemezmárka. A Hungarotonnál jutott elõször felvételi lehetõséghez Kocsis Zoltán, Ránki Dezsõ, a Liszt Ferenc Kamarazenekar és az Amadinda Ütõegyüttes - hogy csak néhányat említsünk nemzetközileg is elismert sztárjaink közül.

Simon Géza Gábor elmondta, hogy a nyáron Németországban megtartott nemzetközi diszkográfiai kongresszus résztvevõi a kiállítás kapcsán december 6-án rendkívüli ülést tartanak a budapesti múzeumban.