A Skanzen Szabadtéri Néprajzi Múzeum szervezõi embermagasságú asztalt pakoltak ki, hasonló méretû székekkel, mellette bölcsõ ringott, amelyben egy megtermett úriember cumizott helyes kis fõkötõben. Elmondása szerint legszívesebben ki se kelne belõle, de több fáradt szigetlakó is szerette volna birtokba venni a bölcsõt, így rövid ringatózás után kikászálódott.
Az Aquincumi Múzeumnál nagy volt a készülõdés, többnyire fiúk öltöztek be a sisakba, sodronyingbe, s kezükben fakarddal vívtak "életre-halálra" szóló párbajt.
Az egyetlen vidéki kiállítóhely, a debreceni Modem bambuszrudakból készült építménnyel csalogatja az arra járókat. A Modem Dóm "mûvészeti szieszta" színhelyéül szolgált a délutáni órákban, de éjfélkor az érdeklõdõk, Dóczi Alpár debreceni mûvész performanszát tekinthetik meg. Az intézmény szervezõi kiállításaikhoz kívánnak kedvet csinálni a sok prospektussal, a rudakra aggatott printekkel, s mint mondják, sikerrel. Sokan persze csak "beesnek" hozzájuk, de van aki határozott céllal keresi meg õket, mert sokat hallott már tárlataikról.
Az Iparmûvészeti Múzeum sátra elé kihelyezett fotelokban sokan üldögéltek, napoztak, míg bent a sátorban az intézmény hulladékaiból, klaviatúra-billentyûkbõl, plakátokból különbözõ tárgyak készültek. Szombat este az elkészült alkotásokból egy zsûri választja majd ki a legeredetibbeket, s a szerencsés nyertesek egy-egy dizájncsomag boldog tulajdonosai lehetnek.
A Terror Háza Múzeum pirosra festett konténerrel, és 1968-hoz kapcsolódó vetítésekkel várja a közönséget. Az 1968-as május 1-jei felvonulásról, a Táncdalfesztiválról és a fellépõ Illés együttesrõl készült képsorok mellett számos interjút is láthatnak az érdeklõdõk: 1968-ról és kulturális jelentõségérõl többek között Vámos Miklós, Kukorelly Endre, Bereményi Géza beszél a felvételeken. A Független Kultúráról Hobo beszél majd a fiataloknak, akik a korra jellemzõ "cuccokat", hippi felszereléseket fel is próbálhatják egy-egy fotó erejéig.
A Magyar Nemzeti Múzeum helyszínén egy egész más korszak divatjába kóstolhatnak bele a betérõk. Mint azt a sátorból felbukkanó, kreatív papírparókát és vastag barokk sminket viselõ hölgy elmondta, nem igazán jár múzeumba, de mindig szerette volna kipróbálni a parókát és a legyezõt.
A mûvészetek szerelmesei a Múzeumi Negyeden kívül is találnak kedvükre valót a Szigeten: a Luminárium és a jazzsátor között például egy "kinetikus szoborpark" várja a közönséget. Patrice Hubert acélból, fából és lufikból készült gigantikus szobrai állandó mozgásban vannak. Az öt alkotást azonban leginkább este érdemes megszemlélni, amikor a fények remekül érvényesülnek.
A Sziget az Agora képzõmûvészeti szimpóziumnak is helyet ad, szervezõje, Gyõrffy Sándor képzõmûvész elmondta, hogy 1996 óta rendszeres résztvevõje a fesztiválnak. A workshop idei témája a mozdulat, a mozdulás. Az elmúlt napok során 16 nagyméretû, 5 négyzetméteres festmény készült, és csaknem 20 kisebb alkotás, amelyek megtekinthetõk az Agora-sátor elõtt, illetve annak falain.