2024.04.18. - Andrea, Ilma

Sziget - Az URH még mindig fontos Menyhárt Jenõnek

A magyar rockzene egyik legnagyobb hatású zenekara 1980-81-ben csupán fél évig létezett, aztán tagjai az Európa Kiadóban és a Kontroll Csoportban folytatták. Az Ultra Rock Hírügynökség (URH) most harmadszor tér vissza: 1985 és 1990, illetve az idei Volt fesztivál után talán utoljára a Sziget fesztivál Nagyszínpadán zenél együtt Menyhárt Jenõ és Müller Péter. Az Egyesült Államokban élõ gitáros-zeneszerzõ Menyhárt Jenõ érzésekrõl és tervekrõl beszélt.
Amikor néhány hónappal ezelõtt más okokból hazalátogattam Amerikából, az Ausztráliában élõ Kiss László (az URH egykori basszusgitárosa) és Müller Péter beszélt arról, hogy jó lenne egy koncertet összehozni - emlékezik Menyhárt. Mint mondja, õ nem kezdeményezett volna egy URH-koncertet, de az ötlet tetszett neki, úgy gondolta, talán ez egy érdekes pillanat lenne erre.

Az URH 1980 szeptemberében koncertezett elõször, 1981 márciusában utoljára; az énekes-szövegíró Müller Péter ezután átlépett a Kontroll Csoportba, Menyhárt pedig megalakította az Európa Kiadót. Szõnyei Tamás Az új hullám évtizede címû könyvében így ír az URH-ról: "Nem próbáltak igazodni a kultúrpolitika következetlen és követhetetlen kanyargóihoz, funkcionáriusok és közönség feltételezett toleranciaszintjéhez, elvárásaihoz - ettõl volt annyira hiteles, amit csináltak, nevezzük akár rock and rollnak, akár mûvészetnek. Az ember csak hüledezett koncertjeiken, szájtátva hallgatta õket, hátra-hátra nézett a válla fölött, hogy vajon a mögötte lévõk is ugyanazt hallják-e, ilyen szövegek, magyar színpadon, nem, ez nem is lehet igaz… pedig az volt".

Menyhárt Jenõ a szakítást felidézve úgy fogalmazott: "felemás érzéseim voltak, amikor vége lett az URH-nak. Sokat köszönhettem a zenekarnak és személy szerint Müller Péternek is, ugyanakkor nem örültem, hogy így van vége. Mindig volt szó arról, hogy egy ponton majd mi két irányba megyünk, csak én nem számítottam arra, hogy ez ilyen gyorsan bekövetkezik". Hozzátette: sohasem volt nagy feszültség emiatt Müller Péterrel, akivel az idõk során dolgoztak is együtt, hiszen Menyhárt többször fellépett a Kontroll Csoporttal, voltak kisebb közös munkáik, és magánéletükben is találkoztak. Igaz, 1994-ben Menyhárt Jenõ elment Amerikába - azóta is ott él - és utána megszûnt a közeli viszony.

Menyhárt Jenõ szerint az URH annak idején nagyon jó pillanatban tûnt fel, hiszen nem sokkal utána több másik, azóta fontosnak tekinthetõ zenekar alakult.

"Ez egy friss kultúra volt akkor, punk, nem az utcai formája, hanem a mûvészetekhez közelebb álló, intellektuálisabb változata, elsõsorban ez hatott ránk. Kohéziós erõ volt benne, kicsit olyan, mint egy õsrobbanás, ami e köré vonzotta azokat, akiknek volt hozzá affinitásuk" - fogalmazza meg az indulás körüli idõszak lényegét.

A Sziget-fellépés az URH-nak a második lesz, hiszen a soproni Volt fesztiválon már túl vannak. Ezt megelõzõen 1990-ben volt URH-koncert az Olimpiai Csarnokban, elõtte 1985-ben pedig egy úgynevezett búcsúkoncert.

"Beletelik egy kis idõbe, amíg azok az emberek, akik 18 évig nem játszanak együtt, megtalálják a közös hangot, talán ez benne volt a soproni koncertben. Egyrészt nagyon kellett figyelnem, úgy éreztem, hogy a zene még nem zsigerbõl jön, másrészt élveztem, mert jó érzés volt játszani" - értékelte az ottani fellépést a zenész.

Bár az URH csak fél évig létezett, ezalatt sok számot hozott össze. Menyhárt Jenõ szerint 3-4 órás a teljes repertoár, ennek egy töredékét játszhatják csak el a Szigeten, mivel 75 percet kaptak. Nyilván nem marad ki a mûsorból a Van-e élet a Földön, a Szavazz rám, a Nagy testvér, a Bye bye, a Ki akarja nyírni a doktor, a Vigyetek el, az Észak-Jemen és az Ismeretlen katona. Az URH eredeti felállásából hiányozni fog Salamon András (dob) és Somoskõi Lajos (gitár) is, hiszen egyikük sem zenélt azóta.

"Mai füllel végiggondolva játsszuk a régi számokat, persze nem akarjuk azokat alapvetõen megváltoztatni. A projektet eleve úgy terveztük, hogy a két volt tag helyett zenészeket hívunk" - fejtette ki Menyhárt Jenõ, aki jövõre lesz 50 éves. Lehet, hogy lesz új URH-hanghordozó is - új felvétel régi dalokkal -, errõl még folynak a tárgyalások.

Mint mondja, a zene mostanában nincs jelen az életében. Az Egyesült Államokban igazából egyszer foglalkozott komolyabban zenéléssel, amikor életre hívta a Mr. Con And The Bioneers Brave New World Orchestrát, ám ez a formáció is csak egy lemezt készített (2001-ben) - igaz, a Sziget fesztiválon volt egy fellépésük.

Ami az Európa Kiadót illeti, az ügy "hibernálva van". Mint közölte, a Kiadó mindig akkor aktív, ha tagjai ezt akarják. A helyzet most annyiból más, mint korábban, hogy egyikük a legutóbbi turné végén azt mondta, ez volt az utolsó Európa Kiadó koncert.

Ha nem is zenél, õsszel megjelenik egy könyve. Ennek elõtörténete, hogy a Litera internetes irodalmi portál felkérte, egy hétig õ írja az egyik rovatot. A könyvet ez lendítette mozgásba; Az agitátor címû mû Menyhárt Jenõ amerikai környezetvédelmi tevékenységérõl szól (egy ideje a Greenpeace-nek dolgozik), önéletrajzi felhangokkal.