2024.03.28. - Gedeon, Johanna

A Nap utcai fiúk

Az 1956-os forradalom emblematikus mozzanata az úgynevezett „pesti srácok” harca, akik puszta kézzel szálltak szembe a világhatalom páncélosaival. A történet 1956. október 23-án kezdõdik és 1956. november 4-én ér véget. Juli (Gáspár Kata) Totyával (Czeczõ Sándor) jár, de Gábort (Bárnai Péter) is szereti. Hármójuk furcsa szerelmi háromszögének története fordulatosan alakul a mozgalmas napokban.
Pesterzsébeti fiatalok egy csoportja focizik a Határ út menti grundon. Juli, a kalauzlány hozza a hírt, hogy a városban tûntetés van. A srácokat nem érdekli a dolog, egyedül Gábor tart Julival, akivel azután együtt sodródnak a forradalmi eseményekbe.

Hajnalban a „kíváncsiskodó” fiúkra rálõnek a bevonuló oroszok, akik akkor elhatározzák, hogy bemennek a városba és bekapcsolódnak a harcokba. Totya vezetésével szinte játszi könnyedséggel szereznek fegyvert, amit aztán buliból, a Nap utcai mozi mögötti udvaron ki is próbálnak. Akkor jön a nagy ötlet! „Ezt a sarkot megvédjük” – mondják, és barikádot építenek a kis mozi körül.

Csak kézi fegyvereik és benzines palackjaik vannak, de eredményesen veszik fel a harcot a benyomuló szovjet harckocsikkal. Esténként rock & roll-t hallgatnak a Szabad Európán. Szól Bill Haley, Little Richard és Elvis Presley, a kamaszok elképzelik, milyen is lehet huszonnégy órán át táncolni – „rock az óra körül”.

Bázisukat a békésebb napokban sem hagyják el. A mozi gépésze, Dezsõ úr (Djoko Rosic) filmeket vetít nekik, õk pedig terveket szõnek a jövõrõl. Átértékelõdnek dolgok, mint barátság, szerelem, hazaszeretet. November 4-én a nagy túlerõvel visszatérõ szovjet csapatokkal a fiatalok bátran szállnak szembe…