2024.04.20. - Tivadar

Evan, a minden6ó!

Játsszunk egy kicsit! Bújjunk bele egy pillanatra a hollywoodi stúdiófejesek bõrébe, és hasonlítsunk össze két, egy-egy mondatban összefoglalt filmötletet! 1., Jim Carrey isteni hatalmat kap a kezébe, napokig kénye-kedve szerint szívathatja a Föld összes emberét. 2., Steve Carellnek Noé módjára meg kell építenie egy bárkát, hogy megmentsen minden állatfajtából két példányt a közelgõ özönvíztõl.
Na most, ha az lenne a kérdés, hogy az 1. számú sztorit, amely 2003-ban A minden6ó címen világraszóló sikert aratott, érdemes lenne-e folytatni a 2. számúval, vélhetõen kevesen szavaznánk bizalmat (hát még 175 millió dollárt!) ennek a filmtervnek. Eleve felmerül ugyanis vele kapcsolatban két probléma: 1., Steve Carell nem Jim Carrey, 2., egy hajó megépítése – legyen az akármilyen bazi nagy hajó – közel sem olyan érdekes, mint a harsány humorral bemutatott (majdnem) korlátlan világhatalom.

Nos, Hollywood nem egészen így mûködik. Nem számít, hogy az elsõ rész sztárja lelépett, és így egy mellékszereplõt kell most fõhõssé elõléptetni, az sem, hogy az alapsztori jóval gyengébb, ha egyszer a bevétel szerint A minden6ó van akkora brand, hogy még így is megéri elkészíteni egy második részt. Így hát kapunk egy színtelen-szagtalan filmecskét, sok üresjárattal és két csúcsponttal: egy korrekt nyári látványosságnak beillõ özönvizes szekvenciával, illetve egy tartalmilag és vizuálisan is valóban humoros akváriumos jelenettel. Ha pedig valaki kevesellné a poénokat, egy-egy tiszteletlen madár negyedóránként pottyant egyet valamelyik szereplõ öltönyére. Kedves egészségünkre!