2024.04.20. - Tivadar

Kiscsillag - egy zenekar, amely úgy alakult, hogy úgy alakult

Október 25-én került a boltokba Lovasi András „hobbizenekara”, a Kiscsillag bemutatkozó nagylemeze, a Greatest Hits vol. 1., melyet egy háromszámos maxilemez harangozott be néhány héttel korábban. A hanghordozót az idén életre hívott, Lovasi András nevével fémjelzett Megadó Kiadó adja ki.
A Kiscsillag egy komolyan vett hobbizenekar, negyvenkörüliek garázsrockzenekara, amely úgy alakult, hogy úgy alakult. Egy szép napon Lovasi András felfedezte magában a szunnyadó riffelõs szólógitárost, vásárolt egy megfelelõ hathúros hangszert és szólt a Kispál és a Borz egykori dobosának, Brautigam Gábornak, az õs-Kispál basszusgitárosnak, Ózdi Rezsõnek – õket az utóbbi idõk Kispál Originál koncertjein is láthattuk – valamint a Kispál és a Borz kültagjának, Leskovics Gábornak, ugornának már össze egy próbára.

A próbák olyan jól sikerültek, hogy egyik követte a másikat és hamarosan összeállt a Kiscsillag zenekar elsõ koncertmûsora. A koncertmûsort koncertek, sõt klub- és fesztiválkoncertek sorozata követte, majd újabb számok jöttek, közben elkészült egy demó, végül pedig a teljes lemezanyag. A Kiscsillag debütalbuma az elmúlt évek legjobb Lovasi-cucca - legalább akkora izgalom és felüdülés, mint a Bandi a hegyrõl lemez volt annak idején. Talán a frissesség, talán a kötetlenség, talán a hobbizenekar-jelleg miatt laza, üde, karcos és spontán, kellõ mennyiségben kibukott, genyó és kegyetlen, a megfelelõ árnyalatokban érzelmes és szívhezszólós, épp annyira, olyan arányban gúnyos, megfejtõs, valóságos és kitalált, amennyire kell. Lovasis meg nem is.

A 13+1 számot tartalmazó, háromnegyed órás Greatest Hits vol. 1. mindemellett - nomen est omen, önbeteljesítõ jóslat, kinek mi jut eszébe - csupa emlékezetes számmal szolgál. Ott a szürreál és a hiperreál közt pendlizõ nyitószám, az Állnak a férfiak, a kedvesen gonoszkodó Ha én lennék, a táncos, vadulós Kockacukor és a PVSK-s kosáredzõ és egykori szövetségi kapitány, Rátgéber László által angolul elóbégatott dadaista punk, a Russian In The School.

Aztán a meghökkentõ, egyszerre súlyos és elszállt Mol-kútnál, a road-movies, közéletis, közérzetis húrokat pengetõ, szívbemarkoló Menetszél, a légies Tûkön táncol vagy éppen a legkevésbé sem légies Feketemosó. És így tovább: van mibõl válogatni.

Ja, és végül, de nem utolsósorban: külön kiemelendõ Tövisházi Ambrus (Amorf Ördögök, Erik Sumo Band) zenei rendezõ személye, akinek produceri kezelése a lehetõ legjobbat tette a zenei anyagnak. Érthetõ struktúrák, izgalmas és harapós gitárhangok, masszív dobhangzás, nyekergõ orgonák, dalonként rendre érdekes hangzásbéli megoldások, a tartalom és a forma egysége dicséri munkáját.

A hanghordozót az idén életre hívott, Lovasi András nevével fémjelzett Megadó Kiadó adja ki. A Megadó Kiadó – tervei szerint - kis példányszámban jelentet meg és mutat be - általa - arra érdemesnek tartott magyar könnyûzenei produkciókat, melyek a nagy nemzetközi kiadókhoz mérve viszonylag szûk réteghez szólnak.