Valójában nem is lehet albumnak tekinteni a lemezt, hiszen semmiféle logikai vagy érzelmi összeköttetést nem fedeztem fel a dalok között.
Jay-Z az elejétõl nyomja, az ötödik daltól egyre gyengébben, megszokott alapokkal, a legvégére pedig berak egy olyan számot, amitõl meghalni támad kedvem. Ez a Mr. Hudsonnal közös 'Young Forever', ami valóban olyan szomorúra sikeredett, hogy legszívesebben kiugranék a nyolcadikról. A dal önmagában nem lenne rossz, de egyáltalán nem illik bele a lemez koncepciójába és stílusába sem. És hogy pont ez legyen a záró nóta? Vicc.
Összességében aki eddig szerette a New York-i fenegyereket, az nem fog csalódni, de abban biztos vagyok, hogy Jay ezzel a lemezzel nem tesz szert túl sok új rajongóra...
Tracklista:
1 What We Talkin' About
2 Thank You
3 D.O.A. (Death of Auto-Tune)
4 Run This Town
5 Empire State of Mind
6 Real as It Gets
7 On to the Next One
8 Off That
9 A Star Is Born
10 Venus vs. Mars
11 Already Home
12 Hate
13 Reminder
14 So Ambitious
15 Young Forever