Huszonegy éve halt meg Reich Károly, akinek meseillusztrációival lettünk mindannyian könyvforgató emberek, az õ rajzaira fog emlékezni a legtöbb gyerek, amikor felnõ.
Ha 1942-ben a Hangya szövetkezet egyik tisztviselõjének nem tûnik fel, hogy a karádi boltossegéd milyen varázslatos rajzokkal díszítette a bolt kirakatába kifeszített csomagolópapírt, Reich Károly talán apja mesterségét folytatva, bognár lesz.
Így vagyunk ezzel sokan a Minden napra egy mese kötetével, Arany László Magyar népmesék könyvével, a Kincskeresõ kisködmönnel, a Pál utcai fiúkkal. Meseillusztrációi mellett a világ- és magyar irodalom remekeit, verses köteteit díszítik rajzai. 40 éven át rajzolt, hozta létre saját, kedves, mindannyiunk számára ismert világát. Mítosz, mese, költészet, egyre megy, a világ összes hiteles története ugyanolyan emberekrõl szól, ebben Reich Károly bizonyos volt.
Hihetõ világot épített a görög mitológiából és a balatoni táj szépségébõl az ötvenes, hatvanas években, és még tovább, egészen 1988-ig, a haláláig,
amikor a legenda szerint a visszavásárolt balatonszemesi ház kertjében, mely alkotásait õrizte az elmúlt évekig, kidõlt a születésekor ültetett diófa.
Az itt õrzött gazdag kiállítási anyagból, valamint a mûvész által illusztrált könyvekbõl láthat egy válogatást 2009. augusztus 26-ig, aki ellátogat Orosházára, a Városi Képtárba.