A cukorvonat robog tovább: a három albumnyi közös munka (Angels With Dirty Faces – 2002, Three – 2003, Taller In More Ways – 2005) után távozó Mutya Buena helyét Amelle Berrabah vette át. A Taller In More Ways 2006-os újrakiadására és a remek Overloaded kislemezválogatásra (illetve DVD-re) készült új felvételek után a Change az első teljes album az új lánnyal – de változást hirdető címe ellenére a már bevált slágerproducerek segédletével született.

A Sugababes lassan annyi tagcserét tud le, hogy minden egyes albumukat nevezhetnénk különböző számozású Change-nek. Merthogy ezen a mostani lemezen azon kívül, hogy a gazellatestű Amelle Berrabah végérvényesen felváltotta a szólókarriert kezdő Mutya Buenát, semmi progresszív változás nem történt. A lányok – vagy legalábbis az agytrösztök mögöttük – pár kivétellel ugyanazokhoz a producerekhez fordultak, akik már nekik és másoknak is bejöttek az utóbbi években.

Sajnos azonban Dallas Austin a leggyengébb formáját hozza egy szövegbeli és zenei közhelyparádéval (Back When), a feszes elektro-popban utazó Xenomania csoport produkciói (a nyilván kislemezre kerülő My Love Is Pink és a címében a Wham!-féle Careless Whisperre kacsintgató Never Gonna Dance Again) a korábbi sikereikhez, például a Red Dresshez képest kicsit fáradtnak tűnnek, míg a csapat számára újonc szerző-producer, a korábban többek közt Kelly Clarksonnál és Avril Lavigne-nál bizonyított Dr. Luke dalai (például a Cathy Dennisszel közösen írt beharangozó No.1 kislemezsláger, az albumot nyitó About You Now) pont a saját nagy dobásaira hajaznak. Az elmúlt másfél év alkalmi Arctic Monkeys-, Primal Scream- és Aerosmith-feldolgozásainak, Feeder- és Orson-kollaborációinak sajnos itt nincs folytatása.