 Bár a hazai zenei rádiók mindig is mostohán bántak az Eurovíziós Dalfesztivál résztvevőivel, idén megtört a jég: a 2010-es megmérettetés győztese, a német Lena Satellite című dalát hetek óta pörgetik. Más kérdés, hogy a magyar induló nélküli verseny 39 középdöntőse közül többen is megérdemelnék az itthoni népszerűsítést. A két hanghordozón igazságosan, a résztvevő országokat ABC-sorrendbe állítva követik egymást a felvételek, melyekkel érdekes játék lehet, ha minden tétel elindítása előtt eljátszunk a gondolattal, vajon az adott nép milyen típusú, hangulatú dallal rukkolt elő, majd elindítva a dalt, kiderülhet, mennyire jól tippeltünk!
|
Akár így, akár más módon ismerkedünk a versenyművekkel, bőven találunk meglepetést. Az albán Juliana Pasha hallatán elégedetten bólogathatunk az ütemes ritmust telitalálatos refrénnel, valamint veszedelmes hegedűjáték-betéttel megbolondító produkcióra. Az örmény, fúvós népzenei betétnek ugyanúgy jutott hely Eva Rives lendületes gitár-pop dalában, mint három évvel ezelőtt Hayko lírai versenszámában. Az azerbajdzsáni Safura merészen idézi meg a 2007-es szerb győztes Molitva című dalát, ám zenés-szójátékos refrénje ügyes.
Mennydörgés és villámlás – szól a Bosznia–Hercegovina vidékéről származó versenyző dalának címe, nem meglepő, hogy kemény rock hangszereléssel tálalják a középszerű szerzeményt. A 2008-as flamand X-faktor második helyezettje egy teljesen korrekt, az egykor sikeres fiúcsapatok gitáros balladáinak stílusával indult, az anyanyelvén daloló bolgár Miro viszont túl sokat akart: lírát, hagyományos és modern diszkózenét vegyített – felemás sikerrel.
A 3+2 név ismerős lehet, de sem a belorusz bandának, sem himnikus dalának semmi köze az egykori, hazánkban igen népszerű mulatós formációhoz. Minden benne volt a svájci Michael von der Heide dalában, amitől első hallásra szimpatikus és dúdolható egy diszkópop szerzemény, valószínűleg az előadó kevésbé előnyös külsejének is szerepe volt abban, hogy a döntőbe sem jutott az Il pleut de l’or. Ciprus fiúcsapattal és boybandhez illő dallal indult, ám e kategóriában egyértelműen jobban szerepelt a belga Tom Dice.
A német Lena karakteres hangjához rafinált, minimalista hangszerelés társult, ám a fütyülhető és táncolható produkciót nem csak a zsűri, de a nemzetközi szavazók is a mezőny legjobbjának találták! A dán páros nem szégyellt a hetvenes években Eurovíziós Dalfesztivált nyert ABBA nyomdokaiba lépni, refrénjük erőteljesen idézi a svéd sikercsapat dallamvilágát. Az észt próbálkozást jobb gyorsan elfelejteni, akárcsak a spanyolok harmonikás keserédes utcazenéjét, de a népzenei gyökerekkel próbálkozó finnek produkciója sem túl emlékezetes.
A kongói születésű Jessy Matador francia színekben indult, dala hamisítatlan egynyári sláger, benne a tengerparti partik önfeledt örömével és egyszerűségével – fura, hogy a hazai zenei rádiók még nem fedezték fel maguknak!
Bár szó volt róla, hogy Sir Andrew Lloyd Webber írja az Egyesült Királyság versenydalát, végül ismét a Stock–Aitken–Waterman szerzőtrió kétharmada rázott ki a kisujjából egy azonnal feledhető diszkó-szösszenetet, mely gyenge megidézése a hajdani Kylie és Rick Astley slágereknek.
A grúzok a veretes angol és amerikai lírai dalok legjobb hagyományait elevenítették fel, a görögök érdekesen vegyítették a tradicionális hangzást a modern ütemmel és groove-okkal. Érdekesség, hogy a Horvátországot képviselő Feminnem nem először indult a dalfesztiválon, öt évvel ezelőtt Bosznia–Hercegovinát képviselte a hölgytrió, mely most vonósokkal, elektronikával, zongorával fesztiválgyőzelemre hangszerelt lírai tétellel nevezett.
Az ír Niamh a Titanic betétdalából ismert fúvós hangszer megszólaltatásával dobta fel nagy ívű zenei témáját, míg az izraeli Harel komolyabb zenei hangvétellel próbálta meggyőzni a zsűrit, ám a kísérlet második felében alkalmazott kórus egy picit túllőtt a célon. Izland house-trükkökkel vegyítette hamisítatlan diszkódalát, melyet a termetes Hera Björk a francia refrén ellenére jórészt angolul énekelt.
A litvánok a The Madness örökségéből merítettek, amit beatbox-szal dobtak fel, a lett Aisha a kelleténél is lassabb fokozatra vette az eredetileg vélhetően jóval gyorsabb fülbemászó dalát, ami viszont így talán még jobban működik a rekedtes hangú leányzó előadásában. Hegedű- és rézfúvós hangzással biztosították az idei nyár egyik potenciális diszkó-slágerét a Moldáviából való fiatalok, a Run Away szintén rádióbarát alkotás.
Rock és rap keveredik a macedónoknál, persze csak a finomabb fajtából, hiszen mégiscsak fesztiválról van szó. A máltai Thea Garrett dalát akár még Sarah Brightman is beveheti a repertoárjába, a hollandok vurstlidala pedig jól ellensúlyozza a sok nagy ívű versenygyőzelemre vágyakozó kompozíciót, utóbbiakhoz a norvégok és a portugálok is csatlakoztak. A románok Britney-vonalon mozgó produkciója annyira meggyőző refrénnel bír, hogy az eredményhirdetésnél megkapták a bronzérmet.
A lengyelek egy miniatűr táncprodukció zenei kíséretének beillő alkotással pályáztak, a szerbeknél pedig nem is annyira az előadó, mint a szerző neve érdekes: Goran Bregović ismét egy hamisítatlan balkáni muzsikával örvendeztette meg a nagyérdeműt. Az oroszok az egykori nagy szovjet kórus darabjaira próbáltak építeni – angolul, haloványan. A svédek alulmúlták magukat, a szlovének alternatív mutatványa népzenével és rockkal meg többszólamú vokállal finoman szólva is merész, a szlovákok pedig mintha egy kicsit sokat hallgatták volna a Nox lemezeit…
Az ukránok P!nk-torkú versenyzője egy ütősebb dallal még jobb helyezést is elérhetett volna, bár a Top 10-be így is bekerült, a török fiúcsapat a megszokottnál is rockosabbra vett boyband-produkciója azonban csak a német Lenát nem utasította maga mögé a eredményhirdetésen.
Kétórányi hallgatnivaló 39 országból egy csokorban. Bár mintha a korábbiaknál is több, kifejezetten fesztiválgyőzelemre hangszerelt monumentális darab került volna a gyűjteménybe, a kínálat így is sokszínű és kellően változatos.
Tartalom:
1. CD
01. Albánia – Juliana Pasha: It’s All About You
02. Örményország – Eva Rives: Apricot Store
03. Azerbajdzsán – Safura: Drip Drop
04. Bosznia–Hercegovina – Vukašin Brajić: Thunder and Lightning
05. Belgium – Tom Dice: Me and My Guitar
06. Bulgária – Miroslav ’Miro’ Kostadinov: Angel Si Ti (You Are An Angel)
07. Belorusszia – 3+2: Butterflies
08. Svájc – Michael von der Heide: Il pleut de l’or
09. Ciprus – Jon Lilygreen and The Islanders: Life Looks Better In Spring
10. Németország – Lena: Satellite
11. Dánia – Chanée & n’evergreen: In A Moment Like This
12. Észtország – Malcolm Lincoln: Siren
13. Spanyolország – Daniel Diges: Algo Pequeñito (Something Tiny)
14. Finnország – Kuunkuiskaajat: Työlki
15. Franciaország – Jessy Matador: Allez Olla Olé
16. Egyesült Királyság – Josh Dubovie: That Sounds Good To Me
17. Grúzia – Sofia Nizharadze: Shine
18. Görögország – Giorgos Alkaios & Friends: Opa
19. Horvátország – Feminnem: Lako je Sve
2. CD
01. Írország – Niamh Kavanagh: It’s For You
02. Izrael – Harel Skaat: Milim
03. Izland – Hera Björk: Je Ne Sais Quoi
04. Litvánia – InCulto: Eastern European Funk
05. Lettország – Aisha: What For?
06. Moldávia – Sunstroke Project & Olia Tira: Run Away
07. Macedónia – Gjoko Taneski: Jas Ja Imam Silata
08. Málta – Thea Garrett: My Dream
09. Hollandia – Sieneke: Ik Ben Verliefd (Sha-la-lie)
10. Norvégia – Didrik Solli-Tangen: My Heart IS Yours
11. Lengyelország – Marcin Mroziński: Legenda
12. Portugália – Filipa Azevedo: Há Dias Assim
13. Románia – Paula Seling & Ovi: Playing With Fire
14. Szerbia – Milan Stanković: Ovo je Balkan (This Is The Balkans)
15. Oroszország – Peter Nalitch & Friends: Lost And Forgotten
16. Svédország – Anna Bergendahl: This Is My Life
17. Szlovénia – Ansambel Žlindra & Kalamari: Narodnozabavni Rock
18. Szlovákia – Kristina Pelakova: Horehronie
19. Törökország – maNga: We Could Be The Same
20. Ukrajna – Alyosha: Sweet People
 |
